Nagyhéten a házigazda lelkipásztor prédikációi mellett Varga Tamás és Csatári Leila teológiai hallgatók igehirdetései színesítették az alkalomsorozatot. Nagycsütörtökön, igaz rendhagyó módon, de már élhettek az úrvacsora lehetőségével, tették is ezt több mint százan, pászkával és borral az úrvacsora lényegére koncentrálva.
Vasárnap délelőtt, mint ahogyan az ilyenkor több templomban is volt, nem maradt szabad ülőhely a szatmári Deák téri templomban, több mint háromszázan hallgatták Isten Igéjét, melyet Rácz Ervin hirdetett a Timóteushoz írt második levél 2. részének 8. és 9. verse alapján: "Emlékezz arra, hogy Jézus Krisztus, aki Dávid utóda, feltámadt a halottak közül. Erről szól az én evangéliumom, amelyért még bilincseket is viselek, mint egy gonosztevő. Isten igéje viszont nincs bilincsbe verve."
Mire utal az, hogy Dávid utóda Krisztus? Arra, hogy Ő a megigért Messiás. Húsvétkor az is kiderült, hogy másféleképpen voltak ezek az ígéretek üresek, mint ahogyan mi emberek szoktunk fogadkozni. Az első „üres” ígéret az, hogy Jézus megüresítette önmagát, megalázva magát a keresztfának haláláig. A második az, hogy a kereszt üresen maradt úgy, hogy meghalt rajta Jézus. A harmadik az üres sir: nem volt ott, mert feltámadt. A negyedik üres ígéret az üres lepel és a keszkenők, amelyek rendezettségükben azt üzenik, Jézus visszajön. Az üresség pozitív üzenete mellett a telitettség is szóba került. A lelki kosár megtelt. Mivel? Ezt a végére a gyülekezet együtt mondta el a lelkész után. Miszerint ha Jézus él van: megváltás, új élet, kapcsolat, segítség és reménység.
A gyülekezet és a Lanka Duó, azaz Papp Krisztina kántornő és Csorvási Mihály presbiter csodálatos énekei után Fodor Lajos nyugalmazott lelkipásztor ágendázott.
A délután istentiszteleten az ifjak énekkel szolgáltak, Ivanov Annamária, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet V. éves teológiai hallgatója hirdetett Igét, tette ezt nagyszombaton és húsvét másodnapja délelőttjén is, amikor pedig a lelkes gyermekek versekkel és énekekkel tettek bizonyságot Rácz Enikő tiszteles asszony felkészítésével, mosolyt és szívből jövő örömöt csalva a gyülekezeti tagok arcára.
Üres tehát a sir, telve pedig az emberi szív húsvét után Szigetlankán.